Shibumi, akit amúgy Ericnek hívnak, 25 éves, munkanapokon műszaki dokumentációkat ír. New Jersey-ben nőtt fel, közel New Yorkhoz, mostanában költözött Kaliforniába, San Franciscóba. Művésznevének jelentése nem egyszerű. Ez egy japán fogalom, ami magában foglal több mindent: egyszerűséget, finomságot, tökéletlenséget, csendet, szerénységet. Mint amikor csinálsz valamit, de nem viszed túlzásba, vagy amikor megtalálod az egyszerűség és visszafogottság szépségét vagy erejét. Egy könyvcímből ismertem meg a kifejezést, és igencsak elkapott: jól leírja azt a fajta zenét és művészetet, amit szeretek. Mindennek tetejében részben japán vagyok, szóval jól is hangzik névként :)
– meséli a producer.
12 éve ír zenét, az első megjelenése 2011-ben jött ki, akkor még az Ackute alteregó alatt, a Textures Music Group színeiben.
Szárnybontogatásáról azt mondja, ...amikor elkezdtem a zeneírást, főleg dallamos, tánctérre való drum and basst csináltam. Hip-hop-rajongó vagyok, az oldschool, hangmintaalapú beat-ek nagy hatással voltak rám, amikor Ackute-ként inkább a liquid felé mozdultam el. Mindezek ellenére mindig is szerettem a sötétebb zenéket, emlékszem, mennyire lenyűgözött, amikor felfedeztem Icicle-t meg Burialt. Saját hangzásom akkoriban kezdett el a mélyebb, sötétebb sound felé fejldőni.
Ha már egy USA-beli producertől adódott lehetőségem kérdezni, lecsaptam az ottani dnb-szcéna témakörére. Noha mindannyian ismerünk ottani producereket (elég, ha csak Gridlok, az Evol Intent vagy Mayhem nevét említem), mégis, talán az USA kontinensnyi mérete miatt az ottani szcéna mint olyan, nehezen értelmezhető fogalom. Ez egy óriási ország!
– mondja Shibumi. Talán emiatt lehet az embernek az az érzése, hogy a szcéna egy kissé széttagolt :) Mindenhol működnek helyi szerveződések, viszont nem igazán léteznek nagy, országos jelentőségű drum and bass-bulik. Masszív tehetségeink persze vannak: Flite, Dave Owen, Atlantic Connection, Random Movement, Ownglow, Quadrant & Iris… Bárcsak mindegyiküket felsorolhatnám! Elég sok feljövőben lévő zenészünk is van, izgatottan várom a fejleményeket. San Franciscóban van egy heti rendszerességű klubestünk Stamina névvel, ezt Jamal viszi.
Ha a zenéit terjeszteni akarja, jó eséllyel neki is DJ-szetteket kell majd gurítania. Csináltam már egy pár mixet, de még nem igazán van tapasztalatom. Dolgozom rajta!
– mondja erről.
Ami pedig a szettekben pörgethető zenéket illeti a közeljövőből: Egy remixem vár kiadásra a Deception kiadónál, és egy csomó számmal folyamatban vagyok. Dolgozom egy liquid EP-n is egy új együttműködés keretein belül, egy barátommal. Alig várom, hogy kijöjjön ez a sok új zene!
– meséli.
Hogy ne szaladjunk ennyire előre, ejtsünk egy pár szót a legfrissebb single-ről. A Monitorral indítunk: vészjósló intro, húsba vágó basszus-reece, apró snare és cinek. Ezeket felhasználva lesz a zenéből egy passzív-agresszív ördög, amely aljasan elhiteti veled, hogy könnyű, aztán amikor rád telepszik, nem enged. A Deviant egy egyenes roller, határozott lábdobbal, vluggyogó basszussal; teljesen korrekt minimalista darab.
Bár az Egyesült Államok producertársadalma legtöbbször inkább a veretős hangzását villantja meg Európában, örömteli, hogy a mélyebb sound arrafelé is utat tör magának.