Hyroglifics nevével már jóval korábban találkozhattunk a Vandal, a Proximity és a Flexout kiadóknál, szélesebb körben azonban a Criticalon keresztül vált ismertté. Zenéit a testes basszusok és húzós half-step mellett leginkább az alapvető kísérletező hozzáállás jellemzi. Néha már a stílus határait feszegetve csap bele olyasmibe, amivel a komfortzónájából könnyen kibillentheti a drum and bass mit sem sejtő hallgatóit.
Míg egy felfutó kiadó talán kevésbé engedheti meg magának, addig a Criticalnak van már annyi mozgástere, hogy különösebb anyagi kockázat nélkül bevállaljon némi kísérletezgetést: Kasra “Underground Sonics” csapata 2014-ben Hyroglificsszel indította útjára Binary címre keresztelt sorozatát, melyen pont a megszokottakól eltérő zenék kapnak helyet. Hyroglifics azóta is menetrend szerint, évente tűnik fel a Critical zászlaja alatt, 2015-ben a No Drama, egy évvel később pedig az All Talk EP-vel, s míg tavaly épp csak felbukkant a Modified Sonics remixválogatáson, mára időszerűvé vált, hogy felmutasson valami újdonságot: A South London’s Finest című EP-je március 9-én landol, és bizony elég eklektikusra sikerült.
Amíg a visszafogott, kimért hangvételű Delicate tökéletes intrója lehet egy intelligens DJ-szettnek, a Phone Drone-ra keresztelt szám már fokozatosan vált agresszív gépzenébe. Hogy nevéhez hű maradjon, Hyroglifics új EP-je sem maradhat olyan trekk nélkül, ami kétségtelenül felrúgja a konvenciókat. A Cheyhboi címre keresztelt zenével a producer habozás nélkül mossa el a drum and bass és az electro közti éles határvonalakat. Ez már önmagában elég indok lenne arra, hogy valaki figyelmesen végighallgassa az EP-t, azonban a személyes kedvencemet a végére hagytam: a Signallal közösen készített Make Me Feel-ben ugyanis a tökéletes organikus roller találkozik a földöntúli szintihangzással. (Halkan jegyzem meg, hogy a szemfüles hallgatóknak már tavaly novemberben feltűnhetett a SpectraSoul Essential mixében.)
A South London’s Finest EP Kasra kiadójának legújabb megjelenése, melyen Hyroglifics hozza a tőle megszokott szokatlan hangzásvilágot (hopp, oximoron!), de aki a Critical jellegzetes, mélyebb rollereit keresi, az is talál kedvére valót.