Jo és Josh a Theory EP-vel elég magasra tette a lécet, pedig bármennyire is korszerű a hangzás, a megjelenésen van olyan szám, ami három éve készült. Itt az idő, hogy megmutassuk, kik is állnak a rilíz mögött, megtudjuk, hogyan lehet bekerülni a Cyberfunk csapatába, és milyen is a fiatal producerek helyzete manapság.

Első megjelenésetek hivatalos promószövege nem túl beszédes, szóval légyszi, mutassátok be magatokat a magyar közösségnek.

Josh: Hah, hol is kezdjem… Megpróbálom rövidre fogni. Az egyetemen találkoztunk először, és egyből jól kijöttünk egymással. Vicces, de annak ellenére sem csináltunk közösen túl sok számot (legalábbis nem annyit, amennyit tudtunk volna), hogy együtt laktunk. Emellett pedig eléggé másféle zenét is szerettünk akkoriban: én elég keményen belementem a drum and bass-be, Jo meg ugyanennyire a house-ba és a future garage-be. Szerintem a párosunkat nagyban segíti, hogy eltérő zenei hátterűek vagyunk. Jo egy zenei srác, ezzel szemben én a vastag basszusokon vagyok rajta (már csak ilyen vagyok). Nagyon jó, hogy van egy közös területünk, a zeneírás. Rendkívül szerencsések vagyunk, hogy találkoztunk egymással, és noha most már számottevő távolságra élünk egymástól, még mindig bízom benne, hogy Jo ráérez a zenei ötleteimre.

Hogyan kötöttetek ki a Cyberfunknál?

Jo: Pár éve éppen egy buli szórólapjait terítettem Birminghamben, amikor összefutottam Pattel, aki a Cyberfunk mindennapi működését segíti. Jól kijöttünk egymással, és Josh meg én nemsokára már egy Cyberfunk-éjszakát promotáltunk, amit a manchesteri Antwerp Mansion-ben tartottak (RIP). Egy kicsivel később Londonba költöztem, teljesen véletlenül éppen abba az utcába, amelyben Xtrah is lakott. Elkezdtem segíteni a kiadó körüli dolgokban, és végül is vettem a bátorságot, hogy megmutassam Xtrah-nak pár zenénket. Hatottak rá, őszinte véleményt is kaptunk tőle, mutatott pár új technikát, és innen már elindultunk az úton.

Amennyire tudom, a Theory EP az első megjelenésetek, ennek ellenére eléggé kiforrottnak hangzik. Meddig dolgoztatok rajta? Egyáltalán, mióta fejlesztitek a hangzásotokat?

Josh: Azt mondanám inkább, hogy a Theory EP az első _rendes_ megjelenésünk. Korábban másutt kijött már három számunk más szerzői név alatt, de mindketten tudtuk, hogy azok nem voltak az igaziak. Ezt követően álltunk neki, hogy elkezdjük a hangzásunk fejlesztését. Különben az EP egyik zenéje kb. három éve készült. Nem árulom el, melyik… Találgassatok! Ami a megjelenésen szereplő számokat illeti, mindegyik meglehetősen régi, legalább egyévesek. Amíg ide elértünk, az olyan hét-nyolc esztendőnkbe telt. Azt hiszem, a nehezebbik utat választottuk, ugyanis nálunk kizárt a sample-használat, inkább mindent megcsinálunk magunknak szintivel, egy pár break-et leszámítva, persze. Ennek megvannak a hosszútávú előnyei, de próbára is teszi a türelmünket!

Alapvetően kétfajta újonc-producertípus van manapság. Az első saját maga fejlesztése közben kisebb kiadókon adja ki zenéit, míg később lehetősége lesz egy nagyobb címkén megjelennie. A másik fajta zenész a háttérben marad, nem ad ki semmit, ameddig nem alakította ki a hangzását. Ti a második kategóriába tartoztok, és működik is az elvetek, nem igaz?

Jo: Igen, a második opció egyértelműen minket ír le, de természetesen a másik típust is tiszteljük. A múltban volt pár kisebb megjelenésünk, de sosem voltunk velük igazán boldogok… Ezt a nagyobb kiadóktól kapott visszajelzések is megerősítették. Eldöntöttük, hogy a rivaldafényt elkerülve folytatjuk a munkát mindaddig, ameddig nem leszünk boldogok az eredménnyel. Olyan névvel, minőséggel és zenével akartunk előállni, amire büszkék lehetünk. Hogy mindez működik-e vagy sem, azt mondjátok meg ti. Ez az egész még mindig annyira szürreális... Nagyon nagy élmény pozitív visszajelzéseket kapni az idoljaidtól, olyankor azt érezzük, hogy tartunk valamerre a zenénkkel, ugyanakkor nehéz megítélni a munkáid pozitívumait vagy negatívumait, amikor ennyire közel vagy hozzájuk. Az, hogy megosztjuk a számainkat Xtrah-val és másokkal, nagyon sokat segít abban, hogy legyen önbizalmunk a további előremenetelhez.

Hogyan látjátok napjaink újoncainak lehetőségeit? Mennyire egyszerű dolog ismert producerré válni? Milyen nehézségekkel kell megküzdeni?

Jo: Én erősen hiszek abban, hogy mindenki a saját szerencséje kovácsa. Ha keményen dolgozol, jókor vagy jó helyen és összeszedett meg nyugodt vagy, akkor több mint elegendő lehetőséget tartogat az élet. Ami azt illeti, elég nehéz ismertté válnod a munkád alapján. Rengeteg a tehetséges producer, rendkívül nehéz kiemelkedni. Nagyon tiszteljük a kisebb kiadókat és azokat a másféle megjelenési felületeket is, mint például a Noisia rádióműsora; ők megadják a lehetőséget a korábban nem hallott, feltörekvő producereknek. Olyan időket élünk, amikor bárki elérhet milliókhoz mindössze egy gombnyomással… Barátkozz! Ajánld fel segítségedet másoknak, és talán egyszer visszakapod. Úgy érzem, ez egy olyan iparág, amibe szeretettel bele kell ölnöd az egész életedet. Éveken át stresszeltünk testileg, szellemileg és érzelmileg, mire eljutottunk a mostani állapotba, és nem érzem, hogy ez egyhamar változna… Meg kell tanulnod szeretni a munkát.

Mit terveztek a jövőre? Még több megjelenésre számíthatunk?

Josh: Rengeteg kész zenénk van, és reményeink szerint az év végén jön még egy megjelenés. Mindketten nagyon várjuk már azt is! Azt hiszem, sok szempontból (pl. a sound design terén) fogtok majd nagy fejlődést hallani.

Halljuk akkor, miről is volt szó az előbbiekben, azaz füleljünk bele a Theory EP-be!