VA – Edition 2 (1985 Music)
Szűk egy évvel követi az első részt az Edition sorozat második epizódja, amely ismét az 1985 Music bejáratott művészeit állítja hadrendbe, néhány új névvel kiegészítve. Aki hallott már legalább egy Alix Perez-szettet az elmúlt évekből, az nagyjából tudja, hogy kiadója milyen szépen lavírozik a haftime-deep-okosbéz vonalon. Ugyanez a sound érvényesül ezen a tizenkétzenés albumon is, kb. ugyanannyi teret adva a felezett világnak és a dnb-nek. A stílusok kavalkádja ez az LP, jól szemlélteti, hogy a modern bass music mennyiféle inspirációból merít: aki akarja, a hip-hopot hallja, más a footworköt, a grime-ot vagy a jungle-t. A kiadófőnök mellett mások mellett Submarine-t, Monty-t, a Bredrent, Halogenixet, Tsurudát és a tavaly fiatalon elhunyt Razatot is hallhatjuk.
BCee – Shouting About Nothing (Spearhead)
Ha valamivel nem vádolhatjuk a Spearhead-vezért, akkor az a zenei terméketlenség. BCee-nek 2011 óta ez a hatodik szerzői albuma, ráadásul közben azért elő-előállt egy-egy single-lel vagy EP-vel, meg remixekkel is. Új LP-je természetesen a saját kiadóján érkezett, és a producertől jól megszokott soulful-liquid vonalon helyezhető el. Míg a korábbi lemezein azért fel-felbukkant néhány kollaboráció, addig az előzőn, a Northpoint-on már csak egyetlen közösködés volt, a Shouting About Nothing pedig teljesen az övé, három vokalistát kivéve nem vont be mást a munkába. Derék iparosmunka, különösebb csúcspont nélkül, pluszpontja az az organikus hangzás, ami a liquid drum and bass-t liquid FUNKká teszi.
VA – The Coalition (Four Corners)
Melinki kiadója, a Four Corners csendben teszi a dolgát, de amennyire mentes a hájptól, annyira jól szól tizedik megjelenése, a The Coalition válogatásalbum (is). A tizennégyzenés hallgatnivaló remekül egyensúlyoz a tech/deep/folyékonyság háromszögében, a vokál-monotonitás-zeneiség aránya nem is lehetne jobban balanszban. Mindez jól bizonyítja, hogy egy remek albumhoz nem feltétlenül kellenek ismert nevek. Persze, vannak azért olyan producerek a közreműködők között, akiknek a renoméja egyre nagyobb (ilyen pl. Klinical, Low:r vagy maga a label boss), de a többiek semmivel sem maradnak el mögöttük. Okoszenei buliban mindegyik szám simán rakható, otthon pedig gond nélkül többször hallgatható kiadvány, menjetek rá!
Shy FX – Raggamuffin SoundTape (Cult.ure)
Túl populáris dolgokkal a jövőben sem igazán tervezek foglalkozni, de ami szórakoztató, az szórakoztató. A veterán Shy FX újdonsága valójában egy mixtape, aminek rengeteg pozitívuma van. Noha undergroundnak nem nevezhető, a zenék rövidkék, így megunni nem lehet őket. Kifejezetten sokszínű, aki meghallgatja, nagyon könnyen megismerkedhet napjaink basszusközpontú zenéjével. Nem hazudtolja meg a címét: a rasztazenét kedvelők is szeretni fogják. Ami a legfontosabb: könnyed, nem kell rajta gondolkodni, mégsem igénytelen. Ha csinálnék házibulit, ez az album biztosan kiemelt időben menne. Hát hogy lehetne nem sikoltozni az Original Nuttah latinos fúvószenekari verziójára?