Logistics - Hologram (Hospital)

Bár minden Hospital-album ilyen lenne! Azzal lassacskán megbarátkozom, hogy a Tony Colman vezette kiadó a drum and bass “angolbarát”, populárisabb oldalára evezett, noha a rajtpisztoly eldördülésekor a jazzy/soulful/liquid dnb-t tűzte zászlajára. Az idő halad, stílusok, ízlések jönnek-mennek, az idealista elveken alapuló zenekiadást gyakran felváltja az üzleti szemlélet. A Hospital esetében ez sajnos a minőség rovására ment; néha azt érzem, többet foglalkoznak a marketinggel meg merchandisinggal, mint a zenék összeválogatásával...

Nem így van ez a kiadó törzsproducerének, Logistics-nek az albuma kapcsán. Undergroundnak ezt sem nevezném, de a Hologram kellemes, hallgatható, barátságos LP, amelyen nem érződik olyasmi, hogy a szerző a közelgő nyári rave-ek közönséglétszámára gondolt volna. Vannak hullámhegyei és -völgyei, de alapvetően jól szórakozhatunk a tizenhat szám hallgatása közben. Benne van a producer jól megszokott hangzása, zeneisége, amely hol egy 2-step amen alapon nyugszik, hol egy kopogósabb, techesebb számot ölel körbe, másutt pedig egy visszafogott, romantikus halftime melódiában ölt testet.

VA - The Fifth Column (RuptureLDN)

Double O és Mantra 2006-ban alapította a Rupture-t, amely akkor még csak mint klubest öregbítette a brit dnb-szcénát. A sorozat gyorsan a szigetek legjelentősebbjei közé került, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy nem ritkán tengerentúli dzsunglisták is Londonba utaztak, hogy érezhessék a Rupture-vibe-ot.

A RuptureLDN kiadó 2012 óta működik, és a boss, Double O mellett olyan nevek jegyzik megjelenéseit, mint Digital, Spirit (akinek 2016-ban itt jött ki a Provider című remekműve), Overlook vagy Theory. A label a klasszik dzsungel/amen hangzás és a drum and bass “szerves” ága mellett tör lándzsát, amely az első, The Fifth Column című albumán is visszaközön. A trekklista impozáns: többek között Seba, Gremlinz, Nucleus és a Dead Man’s Chest alteregó mögött megbújó Eveson is ott van a közreműködők között. Ahogy mondani szoktam: idősebbeknek remek múltidézés, fiatalabbaknak pedig kötelező, tudattágító hallgatnivaló!

Blocks & Escher - Something Blue (Metalheadz)

A Blocks & Escher párosa 2009-ben a Horizonsnál debütált, de onnantól máig szinte kizárólag a saját tulajdonú Narratives Music címkéjével jelentek meg zenéik. Mindössze két “elhajlásuk” volt: az egyik egy 2011-es Digital Soundboy-kiadvány, a másik pedig egy három évvel későbbi Metalheadz-single. Something Blue című albumukkal visszatértek Goldie kiadójához (amelyet egyébként Ant TC1 menedzsel).

A jazz-zel átitatott tizenegyzenés a klasszikus Metalheadz-sound előtt tiszteleg. Hangzása szerves, sok esetben szinte látom magam előtt a szerelése mögött ülő dobost, ahogy adja az alapot. Az LP-t alapvetően egy gondolkodós-melankolikus hangulat járja át, gyakran űries atmoszférákban elcsendesedve, sőt a Gulls formájában szinte már ambientbe hajlítva a teret. Az album hallgatása közben nem lehet nem asszociálni Goldie klasszikusaira (a Sea intrója például elmehetne Inner City Life-nak is). Mondhatjuk, hogy emiatt nem túl eredeti a Something Blue, de egyrészt a modern drum and bass-ben – legalábbis jelen tudásunk szerint – elég kevés egyedi ötlet nem jelent még meg, másrészt inkább ilyen módon legyen “egyedietlen” egy album, mint valamelyik menő bandwagon-sound hajtásával. Bármikor meghallgatható, ha minőségi zenére vágysz!

VA - Soul Derivatives (Fokuz)

Korábban a Fokuz sokak szerint (nem titkolom, szerintem is) egy B-kategóriás zenéktől hemzsegő, könnyen felejthető trekkeket sorozatban megjelentető kiadóként funkcionált. Úgy fest, hogy a globális dnb-túlkínálat előnyére válik a rotterdami labelnek. Azt korántsem mondhatjuk, hogy a címke minden rilíze átugorja az igényes hallgatóság állította lécet – ami a havi átlagot jelentő kettő-négy kiadványt figyelembe véve nem is meglepő –, de egyre több olyan megjelenése van, amelyre felkaphatjuk a fejünket. Kifejezetten szórakoztató lett a Soul Derivatives LP is, amelyen tizenegy tételen keresztül hömpölyög a Fokuz-sound, olyan nevekkel a résztvevők között, mint Calibre, az Artificial Intelligence, Soligen, Zero T vagy Anthony Kasper.

VA - Blu Mar Ten - Empire State Remixes (Blu Mar Ten Music)

A Blu Mar Ten 2016-os albumának kilenc zenéjét remixelték a kiadóhoz közeli producerek. Aki ismeri a páros vagy a label hangzását, az nem fog csalódni, még akkor sem, ha nem lett igazán kiemelkedő ez az LP. Calibre szállítja a tőle jól megszokott soundot, a SpectraSoul ismét összetéveszthetetlen. Aztán itt van az egyre felkapottabb Pola & Bryson duó, amelynek likdvidjét a Technimatic folyatja tovább. Need for Mirrors élesen-kopogósan értelmezte újra a vastagabb eredetit, Signal morcos halftime-ot gurít, Hugh Hardie meg egy kifejezetten táncos darabbal boldogítja a hallgatót.

Az album legerősebb trekkje a Tominaga-féle Titans-remix. A zene értékét tovább növeli, hogy az újonc japán producerhölgy az Empire State remixversenyét nyerte meg, így kerülhetett fel a válogatásra. Az anyag legzeneibb darabja az övé: benne van a zongora szépsége, a dnb és a modern jazz játékossága, a folkos vagy törzsi beütésű hangzás és az improvizáció. Utóbbi igazán egyedivé teszi a remixet, amely fittyet hány az elektronikus zene szabályszerűségeire.